Tina honlapja

A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természetközeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom.</P><p>A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.</p><p>A természetvédelem éppen ezért nem azonos a környezetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van. A környezet- és természetvédelmi tevékenység csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony.</p><p>A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.</p><p>A természetvédelmi tevékenység középpontjában "rendszerként" a bioszféra áll. A természetvédelmi tevékenység elsősorban a természeti területekre és vadon élő fajokra fókuszál. A környezetvédelemi tevékenység középpontjában az emberi társadalom érdekei (az emberi populáció környezete) áll. A környezetvédelmi tevékenység döntően más emberi tevékenységek káros hatásaira, tehát a mezőgazdaságra, iparra, közlekedésre, a településekre, fókuszál (légszennyezés, szennyvizek, talajszennyezés...). A természet- és környezetvédelem hatáskörének érintkezési felületét jelentik a jóléti célú erdők, a legelők, a folyó- és állóvizek, az ivóvízbázisok, a települések parkjai stb.<br />Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület logója</p><p>A környezet- és természetvédelem a globális ökológiai problémákból adódó legkirívóbb jelenségek megelőzésére, a károk enyhítésére irányuló speciális emberi tevékenység. Önmagában nem jelent (és nem is jelenthet) garanciát a problémák kiküszöbölésére, hiszen arra az emberi társadalom és a globális gazdaság egésze hatással van. Minthogy a Bioszféra természeti folyamatai (klíma, biogeokémiai-ciklusok ...) is globálisak, alacsonyabb térbeli léptékben gondolkodva éppen a legfontosabb összefüggések vesznek el. Minthogy a természeti-, társadalmi- és főként a gazdasági folyamatok is globálisak, ezért súlyos veszélyeket rejt magában, ha a közigazgatás és a jogrendszer a jelenlegi regionális és lokális szinten marad, mert akkor a demokratikus politikai hatalom illuzórikussá válhat a multinacionális gazdasági érdekcsoportok hatalmával szemben. A természetvédelem, környezetvédelem, (és persze a közegészségügy, közoktatásügy) érdekei csak egy nemzetközi összefogással megteremtett demokratikus politikai hatalom birtokában érvényesíthetők a profit-típusú érdekekkel szemben. A természetvédelmi erőfeszítések (még ebben az erősen leszűkített értelmezésben is) jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek/igényelnének. Ezeket a pénzbeli ráfordításokat jelenleg lokálisan (a társadalom helyi közösségeinek) kell előteremteni, a ráfordítások elmaradása esetén megmutatkozó kár viszont az egész emberi társadalmat (globális léptékben) érinti. A természet közvetlen károsításával kapcsolatos károk nagyrészt szintén ennek megfelelően fejtik ki hatásukat. A természet védelmével kapcsolatos kötelezettségek éppen ezért, részben a hazai vonatkozású joganyagból, másrészt nemzetközi egyezményekből következnek</p><p>Néhány különösen fontos nemzetközi egyezmény:</p><p> * Riói egyezmény a biodiverzitásról<br /> * Washingtoni egyezmény a veszélyeztetett élőlények nemzetközi kereskedelméről,<br /> * Washingtoni egyezmény a bálnavadászat korlátozásáról,<br /> * Ramsari egyezmény a vizes élőhelyekről,<br /> * Bonni egyezmény a vándorló állatok védelméről,<br /> * Berni egyezmény a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről,<br /> * Római egyezmény az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról,<br /> * Párizsi egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről<br /> * Párizsi egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemről (ENSZ)<br /> * New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegyzőkönyve (ENSZ)<br /> * Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről<br /> * Genfi egyezmény a levegőszennyezésről<br /> * Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról</p><p>„Mind a tudomány, mind a közvélemény felismerte, hogy ma a kihalások korát éljük: a kipusztulás mértéke példa nélküli. Az emberi tevékenység hatására világszerte olyan élőlénytársulások szűnnek meg, amelyek kialakulásához évmilliókra volt szükség. (...) E nagymértékű fajkipusztulás az egész bolygóra, s így az emberre is végzetes lehet!" (...) „A veszély gyorsuló ütemben növekszik, hiszen az emberi populáció növekedése is gyorsul. (...)" „A biodiverzitást veszélyeztető tényezők hatása szinergikus, vagyis az egymástól látszólag független tényezők - például a savas ülepedés, a fakitermelés, vagy a túlzott mértékű vadászat - káros hatásai összeadódnak, sőt összeszorzódnak, ..." (Idézetek forrása: Standovár, T., Primack, R.B. 2001. [14])</p><P>

A Föld Fesztivál a Föld napjának hatnapos rendezvénysorozata. Idén az emberszabású majmok és az erdők védelme köré csoportosítják a programokat - adta hírül közleményében a Fővárosi Állatkert kommunikációért felelős munkatársa. Az Országos Erdészeti Egyesület szemléltető előadásokkal mutatja be a hazai erdők helyzetét és hívja fel a figyelmet fontosságukra, sokféle funkciójukra. Az Európai Állatkertek Szövetségének (EAZA) standja a 2011-es EAZA kampányra szeretné felhívni a látogatók figyelmét. Fajismertető plakátokkal, memóriajátékokkal és a gyerekekkel való közös játék segítségével mutatják be az emberszabásúak természetvédelmi helyzetét.
    Az intézmény számos partnerszervezete színesíti majd a fesztivált. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárbarát és viperavédelmi standdal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága barlangjait bemutató interaktív, virtuális túrával készül. A látogatók - gömbpanoráma-felvételek segítségével - bejárhatják a Szemlő-hegyi-barlangot és a Pál-völgyi-cseppkőbarlangot.

Legfontosabb erdészeti szervezetek

Kezdő oldalhttp://www.google.hu/

Az erdők jelentősége Meghatározó erdőtársulásaink Hogyan jöttek létre erdeink A magyar erdők újkori történetei Természetvédelem az erdőkben Erdei iskolák A jövő nyersanyaga a FA A méltán híres magyar vadállomány Erdeink egészségi állapota Erdészeti igazgatás

  3.7. Környezet- és természetvédelem, környezetgazdálkodás, műemlékvédelem<p>A környezet- és természetvédelem - mint azt az előzőekből is láthattuk - a bioszféra létének, s így az emberi létnek is függvénye, feltétele, mert a természeti törvények miránk is vonatkoznak. Ezért tekintettük át az eddigieket, és ezért is kell megismernünk a természet- és környezetvédelem néhány alapelvét.<br />3.7.1. A környezetvédelem fogalma</p><p>A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelőzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.<br />3.7.2. A természetvédelem fogalma</p><p>A természetvédelem feladata elsősorban a tudományos és kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű értékek védelme, megőrzése. Tágabb értelemben a természettel való - az ember hosszú távú érdekeit is figyelembe vevő - gazdálkodást jelenti.<br />3.7.3. A természetvédelem tárgyai</p><p>A természetvédelem tárgyai jellegük szerint az alábbi kategóriákba sorolhatók:</p><p> * földtani értékek: barlangok, sziklaformák, kőzetfeltárások, kövületek, kunhalmok, szikes talajok ...<br /> * víztani értékek: források, folyók, vízesések, tavak, mocsarak, lápok ...<br /> * növénytani értékek: fajok, populációk, élőhelyek, arborétumok, öreg fák, fasorok ...<br /> * állatok: fajok, populációk, élőhelyek ...<br /> * tájképi értékek: jellegzetes tájrészletek (pl. Tapolcai-medence, Bükk-fennsík, Hortobágyi puszta, Hollókő...)<br /> * kultúrtörténeti értékek: tanyavilág, szőlőművelési- és borászati emlékek, pásztorkodás, régi építészeti emlékek, régészeti feltárások, történelmi emlékhelyek, háziasított állatfajták (pl. racka juh, szürke marha) </p><p>A védett területek nagysága, összetettsége függvényében ezek a kategóriák kombinálódhatnak, összegződhetnek.<br />3.7.4. A védett területek típusai</p><p>A védett területek nagyságuk, jelentőségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.</p><p>1. Nemzeti parkok: nagy kiterjedésű, nemzetközi paramétereknek is megfelelő, a "külföld" számára is fontos, több értékű (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékű) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít.</p><p>Hortobágyi Nemzeti Park</p><p>Hazánk első nemzeti parkja. Az igazi Hortobágy csak döntő része a nemzeti parknak, mellette más tájrészeket is magába foglal. Nagy része legelő, szikes puszta. Kisebb erdőfoltok, mocsarak, halastavak, szántók és kunhalmok színezik területét. A park feladata a puszta jellegzetes természeti- és kultúrtörténeti értékeinek aktív védelme.</p><p>Látnivalói: Kilenc-lyukú híd, Nagycsárda, Körszín, magyar háziállat fajták (szürke marha, komondor, racka juh ...). Pásztormúzeum, halastavak, Kunkápolnási-mocsarak.</p><p>Kiskunsági Nemzeti Park</p><p>Nem egybefüggő, ún. mozaik park.</p><p>Részei:</p><p> 1. Lakitelek - Tőserdő (Holt-Tisza)<br /> 2. Kiskun puszta (Apaj)<br /> 3. Fülöpszállás, Szabadszállás, környéki szikes tavak<br /> 4. Fülöpházi homokbuckák<br /> 5. Kolon-tó, Kargala mocsár nádasai, rétjei<br /> 6. Bócsa, Bugac </p><p>Bükki Nemzeti Park</p><p>A hegység legértékesebb - elsősorban a magasabb - részeit óvja. Védett értékei: földtani értékek: ókori- és középkori palák, mészkövek, karsztformák (víznyelő, karsztforrás, töbör, lápa, karrmező, több, mint 500 barlang); vízrajzi értékek: karsztvíz, vízesések, tavak, patakok; botanikai értékek: hegyi bükkösök és rétek, karsztbokorerdők, szurdokerdők, sziklagyepek; zoológiai (állattani) értékek: havasi cincér, pisztráng-félék, vízi rigó, holló, fekete gólya, haragos sikló, denevér-félék, vadmacska; kultúrtörténeti emlékek: ősember lakta barlangok, földvárak, kővárak, őskohó.</p><p>Aggteleki Nemzeti Park</p><p>Elsősorban a világhírű Baradla-barlang védelmére jött létre, így főleg földtani értékekben gazdag (üledékes kőzetek, karsztjelenségek, karsztformák). De jelentősek vízrajzi (Lófő-forrás, Ménes-patak, Vörös-tó); növénytani (tornai vértő, kakasmandinkó, kockás liliom); állattani (aggteleki vakrák, bajszos sármány, denevér-félék) értékei is. Legnagyobb barlangjai: Barad-la-, Béke-, Szabadság-, Kossuth-, Vass Imre-, Meteor- és a Rákóczi-barlang. Az elzártság folytán jelentősek a népi kultúra értékei is.</p><p>Fertő-tavi Nemzeti Park</p><p>Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava, Ausztria és Magyarország közös kezelésében. Területei: nádasok, nedves rétek, szikesek, Nagycenki hársfasor, Fertőrákosi kőfejtő.</p><p>Duna-Dráva Nemzeti Park</p><p>E nemzeti park a víz jegyében született. A Duna-Sió-torkolat és a Dráva-torkolat között, valamint a Dráva mente majd ötvenezer hektára került a nemzeti park védelme alá. Ennek célja a Duna és a Dráva mellékágrendszereinek, az érintett területek természeti értékeinek, felszíni- és felszín alatti vízkészletének, az itteni erdőknek, termőtalajnak és más megújuló természeti erőforrásainak megőrzése.</p><p>Körös-Maros Nemzeti Park</p><p>A több mint 42 ezer hektár terület védetté nyilvánításának célja a névadó két folyó vízrendszere révén kialault tájszerkezet: a kiterjedt szikes puszták, a szikes tavak, lösztársulások, természetes erdők és árterek élettársulásainak megőrzése.</p><p>A nemzeti park két féltett gerinces faja a földikutya és túzok.</p><p>A természeti értékeken túl néprajzi és tájképi értékekben is gazdag a terület.</p><p>Tervezett nemzeti parkok</p><p>Középtávon még három nemzeti park születhet: a balatoni-balaton-felvidéki, ipoly-dunai (Dunakanyar), és az őrségi.</p><p>2. Tájvédelmi körzetek esetében az adott táj, tájegység komplex bemutatása, megőrzése a cél. Ilyenek például: a Tihanyi-félsziget, Ság-hegy, Ócsa területe.</p><p>3. Természetvédelmi területek helyi, vagy országos jelentőségű kisebb objektumok (fa, forrás, láp, hegyoldal, kőfejtő...).</p><p>Fontos a védett területek látogathatóságát ismerni. Ha szabadon látogatható, akkor csak a viselkedés szabályait írják elő. Ha a látogathatóság korlátozott, akkor az alábbi megszorítások lehetnek:</p><p> * térbeli (szigorúan védett területre tilos bemenni, csak vezetővel látogatható ...)<br /> * időbeli (pl. a költési idő alatt nem látogatható...)<br /> * létszámbeli (barlangi túra létszáma, madárleshely befogadó képessége)<br /> * közlekedés módjára (gyalogosan, csónakkal, lóháton, autóval...)<br /> * belépődíj (arborétum, vadrezervátum...) </p><p>A korlátozó intézkedések kombinációja is előfordulhat.<br />3.7.5. A természeti környezet állapota hazánkban</p><p>Ha megvizsgáljuk Magyarország területének felosztását, hasznosítását, az alábbi értékeket találjuk:<br />Művelés alól kivont (beépített) terület 13 %<br />Szántóföldi terület 50 %<br />Gyümölcs- szőlőkert 6 %<br />Rét, legelő 13 %<br />Erdő 18 %</p><p>Erdeink döntő többsége is termelési funkciót lát el. Az erdőket alkotó faállománynak csak 55 %-a őshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyő és nemes nyár területe bővült (gyorsabb növekedésük és véghasználatuk miatt).</p><p>Szinte sehol sincs természeti táj! Pedig egy ország környezeti állapota szorosan összefügg az egészségi állapottal. Ez legszembetűnőbben a krónikus légzőszervi betegségek egyre növekvő, magas arányaival bizonyítható. Ennek fő oka a levegő rossz minősége. Hazánk területének "csak" 3,9 %-a tartozik az erősen szennyezett kategóriába, viszont itt él a lakosság majd 30 %-a! Ehhez járul még a gyakori (18 %-os) zajszennyezés, mely szintén nem hosszabbítja életünket.</p><p>Az ország minden lakosára több, mint 8 tonna hulladék jut évente. Ezek felhasználása, újrahasznosítása - többségében - nem megoldott, így elhelyezésük sok újabb probléma forrása lehet.</p><p>Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km˛ -nyi terület alatt található) de erősen veszélyeztetett, elsősorban a felszíni szennyezések miatt. Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén. A felszíni vizek, elsősorban a Duna, Tisza, Balaton és a Velencei-tó állapota, biológiai vízminősége folyamatosan romlik, aggasztó mértékű.</p><p>A termőföld helyzete sem megnyugtató. Átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekről. Ezt a természetes talajképződés nem tudja pótolni. A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart.</p><p>Tehát van mit és lenne mit védeni!</p><p>Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben van kb. 1130 faj. Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a környező élővilágot. A pusztulás megállításának egyik módja az élőhely védelme. Jelenleg az ország 7,53 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt.</p><p>Láttuk, a gondok hátterében mindig az embert találjuk! Itt az idő, amikor egyéni és társadalmi szinten, irányítói és végrehajtói területeken hatékonyabban kell cselekednünk!<br />3.7.6. "A nemzeti természetmegőrzési politika koncepciója"</p><p> 1. "... meg kell találni annak lehetőségét, hogy az ifjúság - már az óvodáskortól kezdve - magába gyűjthesse azokat a hatásokat, azokat a meghatározó élményeket, amelyek az embernek a természeti környezethez való viszonyát, értékrendjét és magatartását meghatározzák. Minden olyan ifjúsági és felnőtt korú mozgalmat támogatni kell és megfelelő irányba formálni, amelyek alkalmasak arra, hogy általuk az ember közelebb kerüljön a természethez (cserkészet, természetbarát mozgalom, a természet ismeretét és megbecsülését elősegítő sportok, hegymászás, barlangászat, tájfutás stb.)." </p><p> 1. A természet értékeinek védelmében az állampolgárok egyénileg, vagy az e célra alakult szervezeteik útján felléphetnek. Minden állampolgárt megillet az a jog, hogy akár egyénileg, akár természetvédelmi célú szervezetén keresztül a természettel kapcsolatos alapvető adatokat megismerjen..." </p><p> 1. "Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az állampolgárok meghatározott csoportjait megillesse a közösségi kereset indításának joga a természet értékeinek védelme érdekében (acito popularis)." </p><p> 1. "A társadalmi részvétel nélkülözhetetlen eleme a folyamatos párbeszéd a társadalmi szervezetek, a tudomány és az állami-kormányzati szféra képviselői között." </p><p> 1. "A sikeres természetpolitika megvalósításának előfeltétele, hogy a társadalom széles köre és a döntéshozók a természetvédelmi politika alapelveiben és alapértékeiben konszenzust tudjanak teremteni." </p><p> 1. "A társadalom bekapcsolása az ellenőrzésbe a természetvédelem hatékonyságát segíti..." </p><p>3.7.7. Az MTSZ természetvédelmi szolgálata</p><p>A Magyar Természetbarát Szövetség 1962-ben Társadalmi Erdei Szolgálatot hívott életre az erdészeti hatóságok segítségével. A szolgálat célja az erdők egészének (növények, állatok, vizek, létesítmények ...) fokozott védelme. Ezért sem volt meglepő a későbbi névváltás. Az új elnevezés korszerűbb elvárásokat takart: Természetvédelmi Szolgálat.</p><p>1997-ben újabb átalakulás történt. A szervezet neve: Tesz. Természetbarát Természetőrök Egyesülete. Míg az előző kettő csak a szervezett természetbarátokra épült, úgy ez utóbbinál szélesebb lesz a társadalmi bázis.<br />3.7.8. Műemlékvédelem</p><p>Magyarországon a legrégebbi épületek többsége a török uralom alatt elpusztult. A Rákóczi szabadságharcot követően a bécsi haditanács leromboltatta, felrobbantatta a magyar várakat (kivétel: Siklósi-vár), hogy ne lehessenek az ellenállás fészkei, így nincs épen maradt várunk. Az I. és II. világháború pusztításai sem kímélték a műemlékeket.</p><p>Mióta igyekszik az ember gátat vetni a múlt emlékeit pusztító erőknek?</p><p>Magyarországon 1848-ban Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként arról rendelkezett, hogy a sáncolás kényszerű "ásatása" közben előkerülő leleteket hogyan óvják meg, hiszen a "... tudományt harcok közt sem szabad felejtenünk, sőt ápolni mindezt kötelességünk".</p><p>1881-ben a műemlékvédelemről törvény rendelkezett hazánkban.</p><p>Magyarországon ma a műemlékvédelem illetékesei a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. 1992 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal feladata a műemlékek nyilvántartása, kutatása. A Műemlékfelügyeleti Igazgatóság engedélyéhez kötött a műemlékek használata, felújítása, átépítése, és ez a hatóság képviseli a településrendezés ügyeiben a műemlékvédelmet.</p><p>Folytatás: Túravezetés, táborozás</p><p><br />Zöld kalandra fel<br />Túrista ismeretek<br />A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja </p>

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat