VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem<br />ne emelj rám kezet!<br />ÉN VAGYOK tűzhelyed melege<br />hideg, téli éjszakákon<br />ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele,<br />amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól<br />és gyümölcsöm oltja szomjadat.<br />ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja,<br />én vagyok asztalod lapja,<br />én vagyok az ágy amelyben fekszel<br />a deszka, amelyből csónakodat építed.<br />ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája,<br />a koporsód fedele.<br />NE BÁNTS!

Az Amazonas környéki esőerdők szolgáltatják a világ oxigénkészletének 15%-át.

Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mély földet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta.

Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit. Az itt fellelhető sokarcú növényvilág az egész világon páratlan szépségű. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják. Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék. A halszálka utak,az erdőirtás tipikus jelei A Föld legnagyobb kiterjedésű dzsungeléről készített műholdas felvételek szerint akkora terjedelmű erdőt érintett az irtás, mint az Egyesült Államok területe, ez Amazónia területének 47%-át jelenti. Az ipari tevékenység mellett a fakitermelés és a mezőgazdasági célból történő erdőirtás, égetés az őserdők eltűnésének legjelentősebb oka. A távoli vidékeken a gazdálkodók és a favágók a hivatalos szervek megkerülésével hatalmas farmokat alakítanak ki az őserdő helyén. Ennek következményeként nem csak az élővilág került veszélybe, hanem a lecsupaszított területeken a talajerózió is felgyorsult és így egyre nagyobb károkat okoznak az időjárási jelenségek.(földcsuszamlások, árvizek)

Hazai hírek

2009.06.03 Amazonas gyilkos sportcipők?

Sao Paulo/Brazília, 2009. június 01. - A Greenpeace az elmúlt három évben titkos vizsgálatot folytatott a fellendülő brazil szarvasmarha iparról, ami a világon az erdőirtás fő oka, és ezáltal Brazília fő széndioxid kibocsátója . A vizsgálat kimutatta, hogy a legkedveltebb ételek, sport- és divat márkák jelentős mértékben hozzájárulhatnak Amazónia esőerdeinek kiirtásához. A nyomozás azt is bizonyítja, hogy a brazil kormány bűnrészese az erdőpusztításnak, és ezáltal tovább erősíti a klímaváltozást.

Az új Greenpeace tanulmány, az Amazonas Lemészárlása nyomon követi a marhahús, bőr és számos más szarvasmarha termékek útját az esőerdei farmoktól a top márkák fogyasztói láncának végéig, mint például az Adidas/Reebok, Timberland, Geox, Carrefour, Eurostar, Honda, Gucci, Ikea, Kraft, Clarks, Nike, Tesco és Wal-Mart. A tanulmány teljes egészében leleplezi a folyamatot, beszámolva az illegális erdőirtás révén kialakított farmokról, ami a bennszülöttek életterét veszi el, és a rabszolgamunkáról, ami a térségben a szarvasmarha-ágazat velejárója.

„Elképzelhető, hogy a legismertebb futócipők, készételek és divattervezők által kreált stílusos kis táskák mind olyan jelentős ökológiai lábnyomot hagynak, ami magába foglalja az Amazonas tönkretételét, és összefüggésbe hozhatók emberi jogi esetekkel." - mondta Pat Venditti, a Greenpeace International esőerdő kampányfelelőse. „ A cégeknek világszinten kell garantálniuk, hogy termékeik előállításához használt alapanyagok származása semmilyen kapcsolatban sincs az esőerdőket pusztító szarvasmarhaiparral. Csak azáltal támogathatják a klímavédelmet, hogy nem vesznek részt az erdőirtásban!" - tette hozzá.

A Greenpeace kutatói tanulmányukban leplezik a brazil kormányt is, amelynek anyagi érdeke fűződik a szarvasmarha ipar további bővítéséhez, hiszen az ország három legnagyobb szarvasmarha feldolgozó cége, a Bertin, a JBS és Marfri részben állami tulajdonú. Ezek a cégek felelősek az amazonasi vidék óriási területének tönkretételéért.

Lula miniszterelnök kormányának jóslata szerint Brazília részesedése a marhahús globális piacán 2018-ra meg fog duplázódni. A Greenpeace kutatása felfedi, hogy a szarvasmarhaipar bővítése ellentétes a kormány korábbi ígéretével, miszerint 2018-ig az Amazonas-medencében 72%-al csökkentik az erdőirtást. Brazília a világ negyedik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, nagyrészt az amazonasi esőerdők kiírtásából és égetéséből származó széndioxid és metángáz felszabadulása miatt.

„Azáltal, hogy Lula miniszterelnök és kormánya pénzeli a szarvasmarha iparág érdekében az Amazonas pusztítását, nemcsak a saját klímavédelmi elkötelezettségét szegi meg, hanem árt a klímaváltozás elleni globális kampánynak is." - mondta Andre Muggiati, a Greenpeace Brazília Amazonas kampányfelelőse."

Az ENSZ decemberi Koppenhágai Klíma Konferenciájának célja a Kiotói Egyezmény meghosszabbítása, és ezáltal a klímaváltozás visszaszorítása. A kormányoknak erős globális megállapodást kell létrehozniuk a klímaváltozás beláthatatlan katasztrófáinak megelőzése érdekében. A trópusi erdőirtás 20%-ban felelős a globális üvegházgáz-kibocsátásért, ami több mint amennyiért a közlekedési ágazat felelős az egész világon, ezért a készülő új egyezményben mindenképpen hatékonyan kell foglalkozniuk az erdőirtás kérdésével.

A Greenpeace felhívja a kormányok figyelmét, hogy évente 140 milliárd amerikai dollárt biztosítsanak a klíma válság megállítására. Ebből évente mintegy 40 milliárd dollár szükséges a nagy kiterjedésű erdőkkel borított országok támogatására, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a természeti értékeik védelme érdekében. A támogatás feltételéül az erdőirtások teljes beszüntetését kell megszabni, amelynek legkésőbb 2015-ig meg kell valósulnia.

A fa a legsokoldalúbb anyag<p>Az élő fa része természetes környezetünknek, holtában pedig épített világunk fontos alapanyaga.<br />A faanyag végigkíséri az embert a bölcsőtől a sírig. A kultúra és a technika világában egyaránt jelen van.<br />A ma embere által használt természetes és mesterséges anyagok korában épp úgy jelentős szerepe van, mint az elmúlt évszázadokban, évezredekben volt. Szerszámainknak, használati tárgyaink jelentős részének anyaga. Vízi és szárazföldi járműveink a legutóbbi évszázadig szintén elsősorban faanyagból készültek.</p><p>A legősibb építőanyag, előnyös tulajdonságai miatt ma is nélkülözhetetlen: könnyű, jó hő- és hangszigetelő, megmunkálása nem igényel különleges szer-számokat. Szilárdsági jellemzői kiválóak, tapintása természetes, színe, rajzolata változatos és összetéveszthetetlenül egyedi. Jelenléte környezetének kellemes hőérzetet nyújt. Tizenkétszer jobban szigetel, mint a beton, négyszázszor jobban, mint az acél. Könnyű, mégis nagy szilárdságú. A fenyő fája tizenhatszor könnyebb az acélnál, ötször a betonnál. Kedvező szilárdsági tulajdonságait is figyelembe véve, nyolcad olyan súlyú épületet lehet építeni fából, mint beton és tégla használatával.<br />Hosszú ideig egyetlen tüzelőanyaga volt az emberiségnek. Ilyen minőségében ma is kedvelt, sőt jelentősége növekszik, mivel az egyetlen megújítható (újratermelhető) energiaforrás. Az élő fa anyaga, annak kitermelését (kivágását) követően - minőségi és méretbeli tulajdonságaitól függően - többféleképpen hasznosul (lásd a folyamat-ábrát).</p><p>100 m3-nyi élő fa anyagából átlagosan 15-16 m3 úgynevezett fűrészipari termék készül (pl. palló, deszka, bútorléc), melynek feldolgozását követően 6-8 m3 kész termék (pl. bútor, ajtó) lesz. A különbözet - a gyengébb minőségű faanyag és az egyes megmunkálási eljárások során keletkező hulladék- sem vész azonban kárba, mivel más faipari fatermékek (pl. cellulóz, farostlemez, faforgácslap) alapanyagaként, illetve tűzifaként hasznosul.</p><p>A fát, a faanyagot a legutóbbi időkig természetes állapotában használtuk. A különböző kézi, ill. gépi eszközökkel fűrészelték, vágták, hasították, faragták, esetleg ragasztották, de szerkezetén nem változtattak. A kínálkozó nagy tömegű - korábban említett - hasznos fahulladék, valamint a tömegtermelés egyre növekvő igényének eredményeként az utóbbi 50-60 évben már a faanyag szerkezetét is képesek vagyunk bizonyos fokig módosítani. Ily módon tömegesen és viszonylag olcsón lehet előállítani nagy fatáblákat, vékony lemezeket, melyek a faanyag kedvező tulajdonságait továbbra is hordozzák.</p><p>Más anyagokkal ugyan megpróbálták utánozni, helyettesíteni a fát, de kiszorítani nem tudták. E próbálkozásnak a hatása természetesen érezhető, mert a faanyag felhasználási köre részben módosult. Ma már nincs szüksége pl. a vasútnak talpfára, a járműgyártásnak fából készült alvázelemekre, nagy teherbírású fából ácsolt hajókra. A klasszikus asztalos termékek területén is egyértelműen megtalálhatók az újabb lemezféleségek. Tűz hatására a fa kiszámítható módon viselkedik, így meglepő, de a tűzben a fából készült teherviselő szerkezetek jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az acél.</p><p>Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a faanyag károsítóit, a farontó gombákat és rovarokat, melyek a fa élettartamát károsan befolyásolhatják. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy kedvező körülmények között a faanyag akár kimagaslóan hosszú élettartamú is lehet (nem ritka a több évszázados faház, eszköz, berendezési tárgy stb.). Az új technológiák várható eredménye, hogy a nagypontosságú megmunkálás, és az újabb környezetbarát vegyi anyagok alkalmazásával megjelennek a tartós és még szilárdabb fatermékek, melyek a fa kedvező tulajdonságait is megőrzik.</p><p>Egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy míg a mesterséges alapanyagok előállítási folyamata során - közvetve és közvetlenül egyaránt - jelentős a környezetterhelés (pl. hatalmas az energiafelhasználás és a szennyezőanyag kibocsátás), addig a faanyag természetes folyamat eredményeképpen termelődik.</p>

Az erdők jelentősége, legfontosabb funkciói</P><p>Az erdő Földünk, s a rajta élő emberek egyik életforrása, a természeti tényezőktől és emberi beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely. Az erdő a földünk legfejlettebb életközössége, amely magában foglalja a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeket, továbbá a benne élő rovar-, madárvilágot és vadállományt.</p><p>Az erdő legfontosabb hatásai:</p><p> *</p><p> a legnagyobb szén-dioxid fogyasztó (szénmegkötés) és oxigén-termelő,<br /> *</p><p> a legnagyobb szervesanyag termelő, a fának mint nyersanyagnak, újratermelhető energiahordozónak, és még sok egyéb, erdőből kikerülő terméknek a forrása,<br /> *</p><p> a Föld vízháztartásának alapvető szabályozója,<br /> *</p><p> a mezo- és makroklíma befolyásolója,<br /> *</p><p> a tápláléklánc megszakítás nélküli fenntartásának lassan már egyedüli helyszíne,<br /> *</p><p> a környezet legjelentősebb védője,<br /> *</p><p> egészségnevelő, regeneráló hatása egyedüli,<br /> *</p><p> jóléti, kulturális, esztétikai hatása nélkülözhetetlen. </p><p>Az erdőt nem lehet egyszerűen a fák együttesének tekinteni. Egy erdőtűznél nem az a legnagyobb baj, hogy elpusztul az erdőt alkotó fák tömege, hanem elpusztul egy önmagát fenntartó, az emberi beavatkozás mértékétől függően önmagát megújítani képes, önszabályozó környezeti rendszer, amely számos élőlénynek ad életteret és életlehetőséget.<br />Nagyobb tájak szerves részeként az erdők más területekhez - az azokon lévő más ökoszisztémákhoz - kapcsolódnak, s nem tekinthetők a bioszférába beékelődő, elkülönült területnek.<br />Az 1972-es Buenos Aires-i erdészeti világkongresszuson magyar javaslatra elfogadták az erdők több funkciójáról szóló tételt. Eszerint az erdők szolgálják a termelést, kifejtik védőhatásukat, és egyúttal eleget tesznek szociális, jóléti szerepüknek is. A mai szakmai nyelvezet szerinti fogalmazásban tehát valamennyi erdőterület egyidejűleg tölt be védelmi, gazdasági és közjóléti szerepet. Az erdőállomány jellegétől, elhelyezkedésétől, a társadalmi, gazdasági igényektől függ, hogy ezek közül melyiket tekintjük meghatározónak, elsődlegesnek.</p><p>Erdeink mintegy harmada elsődlegesen védelmi funkciót tölt be. Ide tartoznak a természetvédelmi oltalom alatt álló ún. védett erdők (részletesen lásd később), továbbá a védő erdők, melyek elsősorban a természeti környezet vagy a létesítmények védelmét látják el, illetve egyéb védelmi célokat szolgálnak.</p><p>A következő védőerdő-típusokat különböztetjük meg:</p><p> *</p><p> A talajvédelmi erdő a meredek lejtőket védi a lezúduló csapadékvíztől, a vízmosások mélyülését lassítja (erózió), valamint a szélfúvástól fenyegetett laza termőrétegű homokos és kotus (láptalajok) talajfelszínét védi (defláció).<br /> *</p><p> A mezővédő erdő elsősorban a szél káros hatásaitól védi a mezőgazdasági termőterületeket, de számos élőlénynek is menedéket ad, gazdagítva ezzel a mezők élővilágát.<br /> *</p><p> A vadállomány védelmét, életkörülményeinek javítását szolgálja a vadvédelmi erdő úgy, hogy az erdő általános védőhatásai is érvényesülhessenek, és a faállomány szerkezete se változzon kedvezőtlen irányban.<br /> *</p><p> A ún. vízvédelmi erdő az ivóvíz-bázisok felszíni területén, a tározók, tavak és más felszíni és felszín alatti vizek, források vízkészletének mennyiségi és minőségi védelmében játszik meghatározó szerepet. </p><p>Az árvízvédelmi töltések, valamint a gátak hullámverés és jég elleni védelmében vállal jelentős szerepet a partvédelmi rendeltetésű erdő. Ide soroljuk a csatornák, folyók, tavak és holtágak partszakaszait védő erdőket is, melyek segítenek elkerülni a káros szivárgásokat, elhabolásokat, és kiemelkedő szerepet játszanak a talajvízháztartás szabályozásában.</p><p>Hétköznapjainkat legnagyobb mértékben talán az erdők településvédelmi funkciója érinti. Ezek a városok, községek és más települések határait, illetve egyes részeit, épületeit védő erdők, valamint az élet- és egészségi körülményeinket kedvezően befolyásoló belterületi vagy belterület határán elhelyezkedő erdők.</p><p>Az előbbihez szorosan kapcsolódik a természeti táj egységének, szépségének megőrzését szolgáló tájképvédelmi erdő, mely lehet a tájban történt káros beavatkozások (bányák, meddőhányók, gyártelepek, stb.) takarását szolgáló védőfásítás és erdőtelepítés is.<br />Bizonyos esetekben szinte el sem különíthető a műtárgyvédelmi erdő, mely az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgálja.<br />Közel egy évszázada már nagy erdőterületek szolgálnak honvédelmi érdekeket is. Gondoljunk csak a Várpalota és Táborfalva környéki területekre.<br />Erdőállományainknak jelentős a gazdálkodásban betöltött szerepe is (gazdasági rendeltetés). Az ember az erdőt sokáig csak nyersanyagforrásnak tartotta, ezért a XX. század közepéig az erdők a faanyagtermelés szolgálatában álltak. Napjainkban faanyagtermelést szolgáló erdőként tartjuk nyilván az olyan erdőt, amelyben a faállomány nevelése és kitermelése a lehetséges legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű hasznosítható faanyag előállítását szolgálja úgy, hogy közben az erdő védőhatásai nem sérülhetnek. Ezen belül speciális szereppel bírnak az ún. ültetvény-erdők, melyek rövid vágásfordulóval kezelt, nemesített, vagy az adott tájegységben nem őshonos fafajokból álló, többnyire intenzív művelésű faállományok, energiaerdők. Gazdasági erdők közé soroljuk még a magtermesztő állományokat, illetve -ültetvényeket (plantázsokat), melyek a szaporítóanyag termelését szolgálják, valamint a vadaskerteket. A vadaskert zárttéri (bekerített), intenzív vadgazdálkodásra kijelölt erdő, melyben az erdő fennmaradását és felújulási lehetőségét biztosítva kell vadgazdálkodni.<br />Kimondottan gazdasági céllal telepített ültetvények a karácsonyfatelepek és a bot, vessző és díszítőgally termelést szolgáló területek (ilyen például a fejesfa üzemmódban kezelt erdő, illetve a fűzvessző telep).</p><p>Magyarország erdőállományai az oktatást-kutatás céljait is szolgálják. Az erdei élőhelyek kutatása, az erdei iskolák által az oktatásba történő bevonása és a szakemberek állandó továbbképzése mind hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megismerjük:</p><p> *</p><p> az erdő funkcióit és dinamikáját,<br /> *</p><p> az ökoszisztémák és az emberi jólét közötti összetett kapcsolatokat, valamint<br /> *</p><p> az emberi tevékenységek és az erdőgazdálkodás kölcsönhatásait. </p><p>A hazai erdők nem tekinthetők önfenntartó környezeti rendszereknek, mivel jelenlegi formájuk több évszázados emberi beavatkozás, gazdálkodás során alakult ki. Fenntartásuk csak szakszerű erdőgazdálkodás keretében lehetséges. Az erdőgazdálkodás célja ezért nem lehet más, mint az erdő védelme és a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység, annak érdekében, hogy az erdő megőrizze biológiai változatosságát, termő- és felújuló képességét, valamint megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban lévő környezeti- és gazdasági elvárásoknak, és szolgálja az egészségügyi-szociális, valamint oktatási és kutatási célokat.</p><p> </p><p> </p><p> </p><P>

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat